Márai Sándor Tíz Vers
Uram, didergek és egész sötét van. Az egyik rámkacsint s azt mondja, szép fiú. Bolond, bús kis álmocskák ezek. A szarvas a vadaskertben megőrül, A sötét fák alatt a szenvedély les, Vércseppek csöpögnek a háztetőről. Márai Sándor: Nosztalgia.
- Márai Sándor legszebb versei
- H.Pulai Éva – József Attila, Márai Sándor, és versek… –
- Könyv: Márai Sándor: Márai Sándor -Összegyűjtött versek - Hernádi Antikvárium
- Márai és Tolnay Klári
Márai Sándor Legszebb Versei
Azt mondják, egy csillag fut le az égen, Néha kuvikolást is hallani. Elmondta, hogy Karinthy melyik asztalnál ült, csellengett jobbra-balra. Klári, én emlékszem, amikor Márairól beszéltünk, nemcsak azon a bizonyos negyvenedik születésnapomon, hanem később is, nekem Maga elmondta, hogy Márai elküldte egy másik kéziratát... Annak a kéziratnak a sorsa és tartalma és következményei hallatlanul jellemzőek a korra is... Tolnay Klári: Az egyik randevúnkon, az Országház Kávéháznál, esős, lucskos, rémes ítéletidő volt, és én ott ácsorogtam, és a kezemben volt egy titkos kézirata. A győri Kisfaludy Színházban (1991. színművét a Radnóti Színpad mutatta be (1990. Könyv: Márai Sándor: Márai Sándor -Összegyűjtött versek - Hernádi Antikvárium. Mészöly Dezső: Emlékszem: "A vártemplomban összefekszenek / Döglött lovak és halott hercegek. Ám a vers csúcspontjának vélhető utolsó sor mégiscsak a századfordulós neurózisélményhez kapcsol vissza: "Bennem csak fáj és éget egy ideg" (természetesen fölmerülhet a kétség, és rosszindulatúan feltételezhető, hogy a hideg rímhívó szava miatt volt szükség erre a fordulatra, amely az előző sorok pátoszának kijózanító kontrasztja, "fiziológiai" felelet egy apokalipszisra utaló "előkészítésre"). A szó, mely meghal s nem hív vissza téged. Vállatok pompás-kerek, gúnyból, pici-fullánku rosszindulatból. Egy testbe, egy porba, egy anyába.
Tested libabőrösen zuhan a világűrben, súlytalanul és céltalanul s mire a szomszédod megkérdi: mi az? Hazugsággal fogom vegyiteni az igazat, mégse szolgáltatom ki magamat teljesen, hiszen ugy is kinevet azért. Szécsi Margit: Csak sugárral. 1964-ben New Yorkban esküdtszéki szolgálatot teljesített. Tükrök előtt néha megállok: nézd anyám, fiad idegen. Hűs törzsed leng a szélben, hallgatok. Péter: Rend és kaland. H.Pulai Éva – József Attila, Márai Sándor, és versek… –. Amikor megjelent egy hordár egy nagy csomaggal. Azt hiszem, hogy szeretlek; lehúnyt szemmel sírok azon, hogy élsz. A költő Márai nem hallgatott el, de a századfordulós költészeteszményt gondolta tovább, a prózaíró Márai viszont egyre biztosabb léptekkel indult el a magyar utómodernség irányába. Budán maradok; az kripta ugyan, de mégis jobb. Több megjegyzés kívánkozik a kritikai idézetekhez. Megindulni, ha csak egy kicsiny lépést is tenni előre, nem csak várni, kivárni, amíg el nem érjük a gödör legalját, amíg fel nem bukkan végre a megfelelő vevő a lakásra, amíg valaki nyájasan asztalhoz nem invitál majd, és a szél.
H.Pulai Éva – József Attila, Márai Sándor, És Versek… –
Különállása érzékelhető, mint ahogy a werfeli figura megidézése ("Mit csinál Cabrinovics, él még a börtönében? ") A "Most mégis elmondom ezt neked" variálódik a szó-átadás, szó-kimondás pillanatában, az esetlegesből emberi történet kerekedik. Minden művét magyarul írta. Ban, a Nápoly melletti Possilipóban. Az első kötet (Napló, 1943-1944) Illés Endre gondozásában 1945-ben jelent meg a Révai Könyvkiadónál. És minden rendű népek, rendek. Rónay László: M. az emigrációban (Vigilia, 1984. Verseiből annyit tudunk, hogy "a fővárostól távol" tengette sanyarú napjait, feltehetően száműzetésben, a nagy boxerlázadás idején. Minden más úgy van és úgy lesz, ahogyan akarjuk, - sajnálni nem kell, de segíteni szabad. Márai Sándor legszebb versei. Vibráló, nyugtalan műve hirtelen kerek egész lett, a halál zománca, mely szivárványló burkot von köréje, egységesnek mutatja, minden darabot a helyére tesz benne s mindent világosan kiemel. Két könyvespolcot ások ki a romok közül, s megrakom mindazzal, ami könyvben reáfér. Mert Ő sem szól már, nem is vádol, Néz, mint Krisztus a keresztfáról. Ez ideránt, az odahúz, mind fogdos, vartyog, taszigál, de észre egyikük sem veszi púpomat, mit úgy hordok, mint őrült anya magzatát, amellyel némaságot szűl – azt hiszi ő –.
Könyv: Márai Sándor: Márai Sándor -Összegyűjtött Versek - Hernádi Antikvárium
Össze tudod még rakni a Margitszigetet? Nyomtatásban nem jelentek meg soha. Szabó László: M. (Cs. Lassan kifogyott tüdődből s a póz. És engem megtisztelt azzal, hogy odaadta nekem elolvasni és kérte, hogy a legközelebbi randevúra hozzam vissza.
Harap tikkadt szád szögletébe. Leszállt reám, s nem az ágyadba hálok. Görbe tájék gödrein, ráncosodó tenyerembe. Miért s miért nem mint a zúzák. Közreadja Tolnay Kári. Mint belső részét tengeri uborka. Mint nagycseppű, langyos eső. Ti még nem értetek; s vénülő nyanyák: úrhölgy-bakák, kiket már meglegyint. Az úrnak nem az uralkodó minőségében, hanem a gentleman, az úriemberség... Nem beszélve arról, hogy állandóan kalocsnit hordott, mindig nála volt egy esernyő és mindig oktatott.
Márai És Tolnay Klári
A világ füst, a szó kemény valóság. A semmiből még valamit kitépni, Neved két kézzel feldobni az égre, Melleden feküdni és mit se kérve. Sem ördögöt, sem angyalt nem keres már. Babits Mihály: Esti kérdés (Babits Mihály felolvasása). Néz két szomorú, vén szemem? Somlyó György: Miért nem adja ki ezeket a verseket? A csákány koppan és lehull nevedről az ékezet. Lekötöztek, mint egy gyereket, csak a rácsok közt kilógó hatalmas öklöd, két makacs kő, őrzött még belőled valamit. Fried István: Tűnődések M. -ról (Tekintet, 1989. Sokan a szélben járnak s fütyörésznek, A haldoklók némán nézik a paplant.
Az ember és az író (Új Látóhatár, 1984. Imádkoznak vagy iszonyodnak, Mert más lóg a fán, nem cukorkák: Népek Krisztusa, Magyarország. Az oroszlánok vonítják a holdat. Valaki tépdesi lapjaimat. Ölén, hol nincsen híre Dózsa Györgynek. Lepördül mint testről a seb. Kérem, ha egy mód van rá. És elmegy sok ember előtte: A Katona, ki szíven döfte, A Farizeus, ki eladta, Aki háromszor megtagadta. Hubay Miklós: Korban összetartoznak, költőileg, azt hiszem, ez a kínai ciklus meglepetés, és nem tartozik a verseskönyv darabjai közé. De nem szeretném, ha ezzel befejeznénk.
Ha menni kell oly jó volna még maradni. Az ember, ha ily véget ért?